Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.20

MÉDA: A SZENT FILM (RIPORT, KUTATÁS, ESKÜ)

 

MÉDA (rb.): 2004-ben főiskolai diplomamunkát készítettem a magyar filmek megjelenéséről (vetítések, nézőszámok, filmnézési szokások), a hazai filmművészet kiváló alakjairól, valamint a Komárom-Esztergom megyei filmszínházak működéséről, sorsáról. Szakdolgozatomat Szabó István, Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező is értékelte, írásban. Kutatást végeztem azzal kapcsolatban, hogy a születési körülmények és időpontok miképpen befolyásolják a személyiséget, a választott hivatást, elhívást. Felfedeztem, hogy a 9-én született, valamint a 9-es születési számmal rendelkező alkotók (általában) film- és fotóművészekké, rendezőkké váltak. Nem is akármilyenekké. Sikeresek; hivatásukat alázattal, profizmussal végzik. Ezek szerint a születési rezonancia befolyásolja az alkotói vénát, kedvet, tehetséget.....(?) S befolyásolja még valami. Az adott hely "szellemisége", energetikája, frekvenciája. Magyarországon több olyan helyszín is található, amelyek vonzzák a filmeseket. Ismert, hogy Szent György-vonal fut hazánk alatt (is), amely pozitív energiával látja el az itt élőket. Egyedi élővilágot varázsol eme erő/jelenség; feltölt, inspirál, gondolkodásra, alkotásra késztet. "Üzenetet rejtenek a szent helyek". Komárom-Esztergom megyében is vannak ilyen települések, területek. Említsük meg Majkot, Tatát, Esztergomot és környékét. Érdekes párhuzam, hogy ezek a helyszínek a legkedveltebbek a filmesek körében. Sokszor megjelennek a vásznon.

 

meda-in-hungary.jpg

** fotó: méda rb., mozi gépházában

 

 

Cserteg István, kutató összegyűjtötte azt a 120 játékfilmet (nem csak hazai alkotásokat), amelyeket Komárom-Esztergom megyében forgattak. A gyűjteményből kiadványok készültek. István előadásokat tart a témával kapcsolatban. Vele készítettem interjút 2017-ben.  

Új hírek 2020-ban: Azóta már 200 olyan játékfilmet fedeztek fel, amelyeket a megyénkben forgattak. Emellett van kb. 100 dokumentumfilm is........   

+ Megszületett az a filmes rangsor, amit művészeti szakemberek állítottak össze (köztük méda rb.) a megyében forgatott alkotások listájából. Első helyen - egyöntetűen - a Körhinta című film szerepel. A cikk végén összeállítás olvasható a szakmai munkáról........  

 

 

12-film-kem-2020.jpg

 

 

MÉDA (rb.): Gyerekkorom óta kutatom, gyűjtöm, szeretem a magyar filmeket. Sokat forgattunk a megyében. Filmszínházakban és más kulturális intézményekben készítettünk interjúkat, művészeti magazinokat azért, hogy a hazai alkotásokat/alkotókat megismertessük a nézőkkel. Téged mi vonzott/mi motivált, hogy elkészítsd ezt az egyedülálló gyűjteményt? Mi volt az a sugallat, ami elindított az úton? 

Cserteg István: Tatabányán, az egykori Közművelődés Házában, néhány forgatás hangulata, izgalma hagyta az első nyomokat bennem. Ilyen volt a "Turné" című film Bereményi Géza rendezésében, vagy később a "Fekete kefe" forgatása, Vranik Roland irányításával. Tulajdonképpen az tüzelt a témára, hogy soha senkitől nem kaptam választ, hány filmet is forgattak a megyeszékhelyen. Ettől aztán megindultak a kutatási szálak.

 

 

var-presszonal-forgatas-fortepan-egom.jpg

Esztergomi forgatás - a kép forrása: fortepan.hu

 

 

MÉDA (rb.): Milyen összefüggéseket fedeztél fel a forgatási helyszínek és a filmek tartalma, valamint a megjelenések között? Melyik a legnépszerűbb, leginspirálóbb miliő a művészek számára?

Cserteg István: Csupán néhány érdekes gondolat merült fel bennem. Tarr Béla filmjeiben Oroszlány és Tatabánya ipari területeit mutatta meg, amely illeszkedett a filmek gondolatiságához, képi hátteréhez. Deésy Alfréd és Martonffy Emil Tata szerelmese volt, hiszen nem egy rendezésük született a vizek városában. Budapesthez való közelségünk, fantasztikus természeti környezetünk számtalan hazai és külföldi rendezőt hozott a megyébe. Magyarország egyébként is minden időben vonzotta a stábokat. 11 ország stúdiói vállalkoztak arra, hogy itt találnak helyszínt filmjeiknek. Persze a Komárom-Almásfüzítő-Tata-Tatabánya és az Oroszlány-Majk-Tatabánya-Gyermely-Szomor-Esztergom vonal ma is fenn van azon a térképen, amelyen a filmstúdiók választhatnak helyszínt a készülő produkciókhoz. A korábban elkészült számos munka már promóció számukra.

A hazai stábok mellett francia, angol, német, amerikai, olasz, spanyol, szlovák, kanadai indiai, osztrák filmesek dolgoztak a mozgókép sikeréért legendás színészekkel. Kiemelhető, hogy az Oscar-díjas, tatabányai kötődésű Szabó István rendező is készített filmet megyénkben. Az "Apa" című filmjét 1966-ban forgatta. A tatabányai helyszínek a gyermekkorának voltak köszönhetők. Többek között a 6-os telepen, a Mozdony utcában is volt forgatás. A Szabó család a Népház mellett lakott egykoron. Ugyancsak dolgozott bajnai helyszínen az Oscar-díjas cseh rendező, Jiří Menzel a "Szívzűr" című alkotásban, ráadásul szereplőként. Mindenképpen jelentős az is, hogy az Oscar-díjas Légy című animációs film Tatán kapott ihletet az Angolpark kastélya által.

 

 

alegy-81-tata.jpg

Tata - a kép forrása: Internet

 

 

MÉDA (rb.): Amikor utoljára láttam a meghívódat, 120 film szerepelt a listán - ennyi alkotást találtatok, amelyeket Komárom-Esztergom megyében készítettek. Most hol tart a kutatás? Vannak-e, lehetnek-e még olyan filmek, amelyekről nem tudunk, nem hallottunk?   

Cserteg István: Jelenleg 150 film van (2017-ben). Apró pontosításokra szükség van még, de valószínűleg itt zárom a kutatást egy könyvvel, amely 2018-ra készül el. Ez az az időpont, amely kerek évfordulóra mutat: 100 éves lesz a megyében forgatott filmek története. Pontosabban 100 évvel ezelőtt, 1918-ban forgatta Komáromban, Korda Sándor: Az aranyember első filmes verzióját. Azt gondolom, ezt érdemes ünnepelni, és természetesen vele valamennyi alkotót, akik Komárom-Esztergom megyét választották forgatási helyszínnek. Hogy lehetnek-e fel nem fedezett filmek? Bizonyosan. Az archívumok okozhatnak még meglepetéseket. Ráadásul évről évre újabb filmek készülnek megyénkben. Ezek mind gazdagítják a filmtörténetet.

 

 

aranyember.jpg

Komáromi forgatás - a kép forrása: fortepan.hu

 

 

MÉDA (rb.): Mi volt a legérdekesebb felfedezés? Volt-e olyan film, amely meglepetésként ért? Amelyről korábban nem hallottál, s nem gondoltad, hogy nálunk forgatták.......

Cserteg István: Nagyon kellemes élmény, hogy az előadásaimra tudatosan készülnek az emberek. Nem csupán én adok érdekes történeteket és összefüggéseket, hanem a vendégek történetei is nagyon különlegesek. Naszályon Bagdi Kálmánné történetéből ismerhettem meg, hogy a "Labda" című film forgatása 1972-ben, Tatán, Domján Edittel a főszerepben történt. Jókai Anna regényéből készült a film. A Kossuth téren és a Diák Presszónál forgattak jeleneteket. Mihályfi Imre rendezésében a filmet 1974-ben mutatták be, a legendás színésznő utolsó filmjét. A gyermelyi előadáson pedig Baki Attiláné, Petrovics Margit történetéből tudhattam meg, hogy a "Hogy szaladnak a fák" címmel forgatott filmet 1966-ban Zolnay Pál rendezésében milyen helyszíneken forgatták. A film kockáinak Szomor és Gyermely is adott hátteret. A bál jelenet a Szomor központjában található kultúrházban, a búcsú jelenetet a körhintával Gyermelyen filmezték. Szomor és Gyermely több lakója statisztaként szerepelt a filmben.

 

 

kisertet-lublon-kesz.jpg

Majk - a kép forrása: Internet

 

 

MÉDA (rb.): Szerinted milyen párhuzam vonható a Szent György-vonal energetikája, magas frekvenciája és a filmek sikeressége között? Hogyan hatnak, vagy hathatnak-e egyáltalán a rendezőkre, a színészekre az említett "szent helyek"?       

Cserteg István: Bevallom, ezzel a gondolattal nem foglalkoztam. Bár a feltételezés újabb kutatásra ad lehetőséget, újabb összefüggéseket lehet keresni. Annyit mindenképpen hozzáfűzhetek, hogy a pusztákon forgatott filmek között igen magas számban van a Majkon készültek száma. Külföldi és hazai stábok is szép számban váltották egymást. Az én gondolkodásom szerint a helyszín egyedisége, tartalomhoz illeszkedése nagyobb szerepet játszik a helyszín kiválasztásában, mint a tiszta energia keresése.

(MÉDA megjegyzése: ezeket az energiákat/inspirációkat általában nem tudatosan érzik meg az emberek, hanem sugallatként, benső indíttatásként. Ez az, ami odavonzza őket egy-egy helyszínre, s az a különleges miliő, amit a Szent György-vonal energetikája adhat.) 

 

 

az-aranyfej-forgatasa-fortepan.jpg

A kép forrása: fortepan.hu

 

 

MÉDA (rb.): Kik azok, akik elismerték a munkádat? Mennyire nyitottak az emberek az ehhez hasonló "felfedezésekre"? Érdekli-e őket, milyen alkotásokról híres a megyénk?

Cserteg István: Érdekes módon a hétköznapi emberek fedezték fel elsősorban újra a filmet. A kutatásból készítettem két füzetet, és elindítottam egy előadás-sorozatot. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte eddig is. Bevallom, hogy nem a mennyiségre törekszem, hiszen egy évben 6-7 előadást vállalok. Eddig minden találkozás érdekes és izgalmas volt. Nagyon sokan hoznak nekem történeteket, mesélnek emlékeket forgatásokról. Képek és cikkek kerülnek elő a múltból. Szóval sokat tanulunk egymástól, ami számomra nagyon jó érzés. A kutatás alapjául szolgált 100 film című kutatás füzetben jelent meg 2015-ben és bekerült a Tatabányai Értéktárba. 2016-ban megjelent a 120 film. Mindkét kiadvány elfogyott pillanatok alatt. 2016-ban Tatán jelent meg a kutatásról anyag a "Szelet Tata" című helytörténeti kiadványban, illetve a Patrióta magazinban. Most, 2017-ben, a Tatabányai Múzeum évkönyve is megjelenteti a 120 film kutatási anyagot.

 

 

orvos-halala-az-operatorrel.jpg

A kép forrása: fortepan.hu

 

 

MÉDA (rb.): Mit gondolsz, mit lehet kezdeni a gyűjteménnyel? Kiknek nyújthat segítséget; hol, milyen munkához, esetleg projektekhez tudják felhasználni?

Cserteg István: Azt gondolom, hogy elképesztően széles felhasználási lehetőségekre van lehetőség. A történészek, a pedagógusok, a kutatók, a kulturális és turisztikai szakemberek, a vizuális kultúra mesterei mellett minden filmet szerető ember hasznosíthatja a kutatás eredményét.

Néhány példa: A különböző kulturális korszakok filmjei megmutatják az adott kor építkezési kultúráját, az öltözködést, a zenei ízlést. A negyvenes és ötvenes évek filmjei küldetésben vállalták a cigányzenei világ muzsikájának bemutatását. Jelentős lovasjeleneteket a negyvenes években szívesen forgattak Tatán vagy Komáromban, mert a lótenyésztés és a katonai kultúra is jelen volt ezeken a településeken.

A filmtörténet egy-egy nagy jelentőségű filmjének marketing ereje van a kultúrára, a turisztikára. Egy jó példa erre Svájcból: az angol Beatles együttes az alpesi országban forgatta a "Help" című filmjének egyes jeleneteit. Az a szálloda, amelyben a "gombafejűek" megszálltak, ma is ezt használja ki marketingként, hiszen 1965 óta folyamatos telt háza van a hírességeknek köszönhetően. Talán ezt a receptet lehetne itthon is hasznosítani.

 
 
 

fekete-szem-forgatasa.jpg

A kép forrása: fortepan.hu

 

 

MÉDA (rb.): Mit szeretnél tenni a közeljövőben a magyar filmművészetért? Van-e újabb terv, inspiráció?

Cserteg István: Nagyon szeretném, ha 100 éves évforduló valóban a filmről szólna itt Komárom-Esztergom megyében. A 150 filmről szóló könyv bemutatja a kutatás eredményeit. Ez a kiadvány rejti majd a legérdekesebb rendezőkkel készített interjúkat. Szabó István, Bereményi Géza, Rófusz Ferenc és Varga Ágota terveim szerint szerepel majd az oldalakon. Belinszki Zoltán pedig a Valahol Európában című film kapcsán kerül a fókuszba. A könyv után pedig egy dokumentumfilm elkészítése van még a tarsolyomban. Ennek az lenne a szerepe, hogy a megyei 100 évet fordulatosan mutassa be a filmtörténet szemszögéből.

Az előadássorozatom a témában folytatódik. Tavasszal Esztergomban kezdek, majd az év során 6-7 helyszínnel folytatom. Számomra a magyar film jelentős kultúraközvetítő eszköz. A vizualitás korában továbbra is az kell, hogy maradjon. Ákos fiam nagyon sok munkával támogat céljaim elérésében. Jelenleg egy csapat formálódik lelkes szakemberekből, hogy a készülő könyv és film is a legigényesebb munka lehessen. - 2017-es nyilatkozat........... 

 

 

Kiegészítő anyagok:   

 

MÉDA: A Körhinta nem áll meg - KEM "12 legjobb filmje" - szakemberek összeállítása  

https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--a-korhinta-nem-all-meg.html

 

MÉDA: Filmajánló - magyar alkotások https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda-kedvenc-magyar-filmjei--filmajanlo-.html

 

MÉDA diplomamunkájának részletei: https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--tatabanyai-mozik-sorsa---diplomamunka.html

 

MÉDA: 170 kérdés a Magyar Filmművészetről 

https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--170-kerdes-a-magyar-filmmuveszetrol.html

 

MÉDA: A Magyar Filmművészetért......https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--rapolti-brigi---a-magyar-filmmuveszetert.html

 

MÉDA: Régi szép idők műsorai - emlékezéshttps://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--regi--szep--idok-musorai.html 

 

MÉDA: Tudatos filmkedvelők - felméréshttps://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--tudatos-filmkedvelok-tatabanyan.html

 

MÉDA: Latinovits Zoltán (és én) - 5 órás előadás született 

https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--latinovits-zoltan--es-en----5-oras-eloadas-szuletett.html

 

MÉDA önéletrajza: https://meda3.eoldal.hu/cikkek/meda-munkai/meda-on-valo-eletrajza-2020.html

 

MÉDA: https://www.facebook.com/medadamai/

 

 

MÉDA korábbi Tv-s interjúi / online előadásai:  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

** damai (békés) magazin és program, 2020 - alapító: méda rb. 

© Minden jog fenntartva! 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.