Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.10.25

MÉDA (rápolti brigitta): MOZIK ÉS A MAGYAR FILM

 

Rápolti Brigitta: Magyar filmek megjelenése a hazai mozikban (Komárom-Esztergom megye, Tatabánya) - diplomamunka részlete 

 

1. rész:

https://medamozi.eoldal.hu/cikkek/magyar-filmmuveszet/meda--rapolti-brigitta---mozik-sorsa.html

 

 

Sok a film, kevés a néző

 

Az 1960-as években csökkenni kezdett a mozilátogatók száma Tatabányán. Ez a visszaesés jóval nagyobb mértékű volt az országos átlagnál. Míg ebben a megyében 9,2; országosan 3,4 százalékos volt a csökkenés mértéke, 1961-ben. Mi lehetett az oka annak, hogy egy olyan megyében, ahol minden településen korszerű filmszínházak létesültek, és pezsgő filmélet folyt, mégis egyfajta visszaesés következett be? Az 1960-as évek elején rendezett országos tanácskozáson a következő okok fogalmazódtak meg. „Probléma van a mozik műsorellátásával - a megjelenő filmek gyengébb színvonala, a műfaji változatosság hiánya okoz gondot - emellett a tv elterjedése képezi a visszaesés alapvető, de nem egyedüli okát”. (29. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980. 

 

Komárom megyében valóban nagy szerepe volt a televíziónak, fél év alatt 8 ezerről csaknem 12 ezerre nőtt a készülékek száma. Érdekesség azonban, hogy ez a megye az egy lakosra jutó mozizók száma szerint előkelő helyen állt. 1961-ben 15,6 volt az a szám, ám ez 8 évvel később 8,6-ra csökkent. De még ekkor is a második volt a rangsorban, csak Hajdú-Bihar előzte meg 9,2-es eredményével. Nem csak ezzel az adattal tűnt ki az akkori Komárom megye a többi közül. Az 1960-as években az egy főre jutó jövedelem meghaladta az országos átlagot. Az életszínvonal emelkedése következtében megváltoztak az emberek kulturális szokásai, az életmódjuk, ezzel együtt a szabadidő eltöltése is, ami már nem elsősorban a mozilátogatást jelentette. A magyar filmek iránt is lecsökkent az érdeklődés. Olyan nemzetközi rangot szerzett alkotások buktak meg a közönség előtt, mint például a Szegénylegények, Húsz óra, Falak, Fényes Szelek, Sodrásban. „1964-ben bemutatott 22 film közül például 14 nem érte el az egymilliós nézőszámot 1977-ig, csak a Hattyúdal eredménye tekinthető kiemelkedőbbnek a 2 millió 620 ezer nézővel.” (…) Az 1969-ben készült 22 magyar film átlagos nézőszáma- 1976. december 31-ig számítva- országosan 975 ezer volt csupán. 1965-ben viszont, amikor több vígjáték és kalandfilm, klasszikus adaptációja készült (A tizedes meg a többiek-2 millió 767 ezer néző; A Tenkes kapitánya – 2 millió 177 ezer néző; A kőszívű ember fiai- 4 millió 164 ezer néző) a filmforgalmazás adatai is kiemelkedőbbek, átlagosan 1,5 millió néző tekintette meg a az 1965-ben készült magyar filmeket- ismét csak 1977-ig számítva- az országos statisztikai adatok szerint.” (30: Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.)  Ezekből az adatokból is látszik, hogy- ugyanúgy, ahogyan ma - 2004-ben - abban az időben is a könnyed, szórakoztató filmeket keresték az emberek. A művészfilmek „nehézkes” világa csak egy-egy társadalmi réteget vonzott.

 

Ez a jelenség igaz Komárom megye közönségére is, ott is jelentősen visszaesett a magyar filmek látogatottságának száma: a statisztikai adatok szerint. 

 

 

…táblázat1

A magyar filmek iránti érdeklődés csökkenése Komárom megyében:

Év     A magyar filmek  A magyar filmek    Az összlátogatók   Látogatói

           előadásszáma    látogatóinak száma      %-ában              kihasználtság     

1960          5931               797 633                     24,6                    74,00

1961          5061              608 983                      20,4                    66,30

1962          6191               611 527                     23,6                    55,00

1963          5971               633 607                     23,6                    55,80

1964          6592               631 927                     25,2                    53,80

1965          6619               666 753                     26,1                    53,80

1966          6202               577 771                     22,2                    48,50

1967          5797               551 722                     24,4                    47,30

Forrás: Gombkötő Gábor, Dr. Madrász Anna:  A Komárom megyei Moziüzemi Vállalat története 1953-1978, 1980.

 

 

 

feny-az-igazi.jpg

 

 

 

Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy 1960-tól 1967-ig, viszonylag rövid idő alatt, rohamosan csökkent azon látogatók száma, akik kíváncsiak voltak a hazai alkotásokra. Hét év alatt 245 ezer 911 nézőt veszített el a magyar film. A mélypont után 1973-ban látogatási rekordot sikerült elérni. Míg 1970-ben 404 ezer 200 fő volt kíváncsi a hazai alkotásokra, addig három évvel később ez a szám 23 ezer 800-zal nőtt, azaz 1973-ban már 428 ezren váltottak jegyet magyar filmre. Ehhez az eredményhez sok minden hozzájárult. A vállalat közönség - művésztalálkozókat illetve ankétokat rendezett, kiadványokat jelentett meg.  Ami viszont ezeknél is hatásosabb volt: több olyan film jelent meg, ami elnyerte a nézők tetszését, így például a János vitéz, a Csínom Palkó, a Lila ákác. Dolgozók lapja, 1969. augusztus: „Találkozás a közönséggel: A tatai Tó filmszínházában információs vetítésen bemutatták Szabó István Szerelmesfilm című alkotását. A vetítésen jelen volt Szabó István rendező és Lőrincz József operatőr is, akik a film bemutatója után elbeszélgettek a nézőkkel, meghallgatták az elhangzott véleményeket, észrevételeket.” (31: Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980. 

 

Hasonló eseményről adtak hírt 1970. március 6-án, a Vendégeink voltak című cikkel: „Szerda délután Dobozy Imre és Várkonyi Zoltán filmjét, a Szemtől szemben című új alkotást vetítették le a tatabányai Turul moziban. A bemutatón, mely megelőzte  az országos ősbemutatót is - közönség előtt első ízben jelent meg az alkotása vetítővásznon – ott volt többek között a film- az eredetileg színpadi mű- írója Dobozy Imre Kossuth-díjas, az Írószövetség főtitkára, a rendező, Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas kíváló művész, Nemeskürty István filmtörténész-esztéta, a Szemtől –szemben című filmet készítő IV. Játékfilm Stúdió vezetője és az operatőr, Illés György.” (32: Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.) 

A közönségtalálkozók mindig fontos szerepet töltöttek be a tatabányai mozik életében: felpezsdítették, megtartották. Ez ma már csak emlék.

 

 

 

moziban3.jpg

 

 

 

2. 3. Együtt vagy külön: a műsor, a közönség és az alkotók

 

Nem is gondolnánk, hogy e három tényező mennyire kiegészíti egymást, hogy egyik sem élhet a másik nélkül. Ha nincs alkotó, nincs műsor, s ha nincs műsor, közönség sincs. A műsorban szereplő filmeket megannyiszor az alkotók teszik naggyá. Ki ne nézett volna meg csak azért egy filmet, mert kedvenc színésze, színésznője, vagy rendezője szerepelt a plakátokon, a médiában. Amikor elérkezett a vetítés, akkor pedig lázasan figyelték, hogyan alakítja szerepét a kiválasztott. A közönség - mozivászon segítségével - így találkozhat az alkotókkal. Ám ennek van egy sokkal izgalmasabb változata is, amikor nem csak egy sík felületen, hanem teljes életnagyságban, 3 dimenzióban is szemügyre vehetjük a filmeseket. Ilyen alkalmak például a közönségtalálkozók, amelyek különleges hangulatuk, miliőjük mellett, népszerűsíthetik a hazai alkotásokat, s még több nézőt csalogathatnak el a filmszínházakba. Közönségtalálkozókat, amelyek egykor népszerűek voltak, már nem szerveznek Tatabányán. Mi az oka? Elsősorban az anyagi háttér, nincs rá pénz. 

Pákai Ernő, a Bányász mozi munkatársa például több alkalommal is szervezett hasonló találkozót. Az 1990-es évek elején premier előtti bemutatóra invitálta a Retúr című film alkotóit és egyik szereplőjét Bárdy Györgyöt. A találkozó sikeres volt, a közönség pozitívan értékelte a kezdeményezést. Ám a rendezvény, nem hogy nyereséges, veszteséges lett. Ez történt a Presszó című film vetítésén is, amelyen Sass Tamás, a film rendezője, s néhány szereplő is részt vett. A jegyek árából befolyt összeg csak az alkotók útiköltségére volt elég. Szomorú tény, hogy a filmforgalmazók, filmkészítők nem támogattak egy olyan nagyszerű kezdeményezést, amellyel színesíthették volna a kis közösség életét.

A Népházban is szerveztek közönségtalálkozókat, hiszen a szervezők elengedhetetlennek tartották a művész és ezen belül is a magyar filmek propagálását, megismertetését a közönséggel. Tatabányán járt például Udvaros Dorottya, később Koltai Róbert és Görög László: a Sose halunk meg, majd a Szamba című film országos bemutatója után, néhány nappal. A rendezvény teltházat könyvelhetett el. Az 1993-ban mutatták be Grunwalsky Ferenc: Utrius című filmjét, amit sikerült még a moziforgalmazás előtt megszereznie a filmklubnak. A bemutató kapcsán a rendezőt is meghívták a kamaraprogramra, amelyen körülbelül ötvenen vettek részt. Sikeres volt a találkozó. Ez a rendező személyének, a filmnek és témájának is köszönhető. „ Csupán meg kell tanulni másfélképpen fölvenni a történeteket. Másféleképpen használni a kamerát, és alkalmasint másféle színészekkel dolgozni.” (33: Grunwalsky Ferenc filmrendező, Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet 1964-1994., Osiris-Századvég, Budapest, 1994.) 

 

 

 

moziban4szemesfilm.jpg

 

 

 

A művésztalálkozók nem csak a filmet és közönségét hozták közelebb egymáshoz, hanem a mozikat is. A sikerek ellenére, az 1990-es évek közepe óta, nem tartanak művésztalálkozókat Tatabányán. Egyrészt azért, mert a mozik nem tudják kigazdálkodni a költségét. Másrészt pedig nincs megfelelő környezet egy színvonalasabb összejövetel megtartásához. A Jászai Mari Színház, Népház filmklubja ma már nem a több mint 500 főt befogadó színház-, hanem egy kamarateremben működik, amely kevésbé korszerű. Ennek ellenére Pápai Ferencnek, a filmklub vezetőjének vannak tervei. Fiatal alkotókat, filmrendezőket, színészeket szeretne meghívni Tatabányára. Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendezőnk, Tatabánya díszpolgára pedig már ígértet is tett arra, hogy eljön a filmklubba. Szívesen teszi, hiszen sok emlék fűzi Tatabányához és a Népház környékéhez. Itt töltötte gyermekkorátAzt hiszem nagyon szép gyermekkorom volt. Az biztos, hogy az első öt év gyönyörű volt. Tatabányán éltünk. Nagyapám volt a környék első orvosa. Ő hozta létre az egészségügyet Komárom megyének abban a részében. A tatabányai kórház megalapítója, a tatabányai népfürdő megalapítója. Szabó Ignácnak hívták különben. Aztán apám is orvos lett, ő is ugyanabban a kórházban dolgozott.  Én ott töltöttem a gyerekkoromat, a Népház melletti házunkban (Ligetsor utca 2.), egy hatalmas kertben, amire a mai napig is nagyon jól emlékszem, s néha-néha le is járok. (…) Én nagyon szerettem ezt a gyerekkort, sok jó emlékem van erről az időszakról.” (34: Szabó István filmrendező, Marx József: Szabó István (Filmek és sorsok), Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002. p.p.202.old.) 

 

Szabó István legutóbb, 2004. május elsején, Magyarország Európai Uniós csatlakozása alkalmából járt Tatabányán. A Jászai Mari Színház, Népház Európa Kapujában című gálaestjén mondott köszöntőt. Ekkor sem felejtette el megemlíteni gyermekkorát, a tatabányai életet, és a Ligetsor utcát, ahol újra végigsétált aznap, a rendezvény előtt. Leendő művelődésszervezőként fontosnak tartom a közönségtalálkozókat. Nem csak azért, mert olyan nagyszerű emberekkel találkozhat, beszélgethet a közönség, mint Szabó István, hanem azért is, mert ezzel segíthetném a magyar filmek megjelenését, nem csak Tatabányán.

 

 

 

meda-in-hungary.jpg

 

 

 

5. A magyar filmek megjelenése a tatabányai mozikban napjainkban 

5. 1. „Nem emlékezni szeretnénk…”- a filmklubban

 

A Jászai Mari Színház, Népház zenetermét minden héten kis vetítőteremmé varázsolják át az ott dolgozók. Délután helyükre teszik a székeket, befűzik a kópiát a vetítőgépbe, elhúzzák a sötétítőfüggönyt. Így várják a filmbarátokat. Akik ebben a teremben foglalnak helyet, azok Tatabánya egyetlen filmklubjába érkeznek. A vetítéssorozatban a kortárs filmművészetet reprezentáló igényes filmek kerülnek bemutatásra. A filmklub újjászületését például a többszörös Oscar-, Golden Globe-, Arany Pálma-, Cézár-, BAFTA-díjas Zongorista című francia-német-lengyel-angol-holland filmdrámával ünnepelték meg, 2003. november 21-én. Sokan váltottak jegyet egy héttel később is: Woody Allen közel két órás vígjátékára, a Holly Woody történetek című amerikai filmre, amelyben egy világtalan (vak) rendezőt alakít. Emir Kusturica filmjében a Macska-jaj-ban megismert zenének az eredetét kutatja a Umca-umca macska zaj című olasz-német dokumentumfilm, amit december 12-én tűztek műsorra. Emellett olyan nagysikerű, díjnyertes alkotások kaptak helyet itt, mint az Órák című többszörös Oscar-, BAFTA-, Golden Globe-díjas amerikai romantikus dráma, vagy a szintén több elismeréssel jutalmazott Schmidt története című amerikai dráma. Ezek a filmek az elmúlt évek alkotásai. Nem véletlenül kerülnek viszonylag frissek bemutatásra. A megújult filmklub ezt tűzte ki célul. Pápai Ferenc vezető ezt mondta: „Nem emlékezni szeretnénk. Új alkotásokkal szeretnénk megismertetni a közönséget mielőtt, még a televíziók bemutatnák azokat.”

Ez részben valóra is vált, jó példa erre a Csavard be, mint Beckham című film, amit 2004. április 23-án mutattak be, egy héttel korábban, mint az HBO televíziós csatorna. Hogy kizárólag kortárs filmek szerepelnek a műsorban, azért is alakult így, mert csak ilyen módon lehet pályázni a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz. Noha a filmklub közel egyéves működése alatt támogatás nélkül is megállta a helyét, a későbbi tervekben mégis pályázati pénz megszerzése szerepel. A téli sorozatban ismét a legfrissebb, art-mozi filmekkel várták a klub tagjait. Az Apokalipszis most, a Véres vasárnap, a Vándormadarak, vagy a Goodbye Lenin! az elmúlt időszak sikeres produkciói. A filmek egyike sem hazai. Sem az őszi, sem a téli vetítések alkalmával nem mutattak be magyar alkotást a filmklubban. Nem volt rá megfelelő igény. A szervezők felmérést készítettek a közönséggel, amelyben azt kérdezték, hogy milyen filmeket látnának szívesen a filmklubban. Adott produkciókból választhattak a megkérdezettek, de a magyar alkotások iránt nem érdeklődtek különösen. Amit mégis megjelöltek, nem régi, hanem mai alkotás volt. Például Makk Károly az Egy hét Pesten és Budán című filmjére voltak kíváncsiak, amit közkívánatra 2004. április 9-én levetítettek a Népházban. 

 

…táblázat 2

A Jászai Mari Színház, Népház filmklubjának 2004-es műsora

Egy magyar film szerepel a vetítések között

 

TÉLI SOROZAT

február 27.           Apokalipszis most                             F. F. Coppola                                        Best Hollywood

 

március 5.            Véres vasárnap                                   P. Greengrass                                    Budapest Film

 

március 12.          Vándormadarak                                  J. Perrin                                                  SPI

 

március 19.          Goodbye Lenin!                                   W. Becker                                           Budapest Film

 

március 26.          Az ember, aki ott se volt                   J. Coen                                                 Budapest Film

 

 

TAVASZI SOROZAT

 

április 2.               Himalája                                              E. Vali                                                   Budapest Film

 

április 9.               Egy hét Pesten és Budán                  Makk Károly                                      Budapest Film

 

április 16.             Beszélj hozzá!                                    P. Almadovar                                       Budapest Film

 

április 23.             Csavard be, mint Beckham              G. Chadha                                            Budapest Film

 

április 30.             Vorosilov mesterlövésze                   S. Govoruchin                                     Budapest Film

 

 

Az újjászületett filmklubnak tehát nem az az elsődleges célja, mint annak idején, hogy a magyar filmtörténet nagy alkotásait ismertesse és szeretesse meg a tatabányaiakkal. Természetesen nem tévesztik szem elől ezeket a tényezőket sem. Új, igényes alkotások szerepelnek a későbbi műsortervben. Mindenesetre, annak a nézőnek, aki nemzetünk értékeivel szeretne találkozni, tovább kell keresgélnie.  

 

 

moziban5.jpg

 

 

 

5. 2.  Kevés a magyar film az autósmoziban

 

Tatabánya sok kuriózumot rejt a mozizás szempontjából. Nem csak a megyében egyedülálló Magyar Filmhetéről, az egykori Moziüzemi Vállalat legkorszerűbb filmszínházáról a Turul moziról, vagy a reneszánszát élő filmklubról híres. A városban egy olyan mozi is működik, amelyből már csak néhány található Magyarországon. A T-boy autós- és kertmozi 14 éve, 1990. június 25-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A kezdeti időszak nem volt könnyű, kevés látogatót vonzott az újszerű motorizált filmszínház. 1994-re azonban jó nézőszámot értek el, nem egy esetben teltházas vetítést tartottak. (A T-boy autósmoziban körülbelül 100 autó fér el.) Egy-két évvel később, amikor megjelentek a multiplexek Magyarországon, visszaesett a forgalom. 2000-től pedig újra jobb időszakot él a mozi, de már nem ugyanazt, mint a '90-es évek elején. Az autósmozizás a tengerentúlról indult, 1938-ban nyílt meg az első filmszínház, Miamiban. A találmány ekkor már három éve népszerű volt New Jersey-ben, ám az autósmozik számára csak 1963-ban jött el a Kánaán. Magyarországon a 80-as évek közepén terjedtek el a motorizált filmszínházak, az elsőt Szentendrén, 1984-ben nyitották meg, óriási sikerrel. Ezután gomba módra szaporodtak a vállalkozások, egészen a kilencvenes évek elejéig.

 

Aztán jött a videókorszak, felépültek a multiplexek, és drága lett a benzin. Budapesten már nincs autósmozi, és városkörnyékieket is egyre kevesebbet találni. Egy televíziós forgatás alkalmával találkoztam először a  tatabányai autósmozi üzemeltetőjével, Eördögh Szabolccsal. Az interjú során többek között arra voltam kíváncsi, hogy vajon meddig lesznek még életképesek ezek a fajta mozik hazánkban, és Tatabányán? Ő így válaszolt. „ A magyar közönség megszerette az autósmozikat. A mélypontkor mi is azt hittük, hogy be kell zárni. De ha egy vállalkozást az ember szívvel-lélekkel csinál, akkor nem kell bezárni. Úgy tudom Székesfehérváron nem is olyan régen zárták be az autósmozi, Veszprémben hol kinyit, hol bezár, Győrben és Budapest környékén is jól ment. Én úgy gondolom, hogy nem szabad bezárni, működtetni kell!” (35: Eördögh Szabolcs. Moziüzemeltető. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.) 

 

A mozit családi vállalkozásként üzemeltetik Eördöghék. Szinte minden napjukat munkával töltik. 14 éve nem voltak nyaralni. Ebben a szezonban kell megtermelniük mindazt, amit a téli hónapokban, amikor zárva van a mozi, nem tudják. Ez a motorizált filmszínházak másik hátránya.

 

Ám előnyökkel is büszkélkedhet. Egy tarjáni néző például ezt említette meg a forgatás alkalmával. „Jobb és kényelmesebb, mint egy fapados mozi. Én választom meg az a pozíciót, ahogyan végignézhetem az előadást. Az sem baj, ha nem teljesen úja a filmek, legalább itt mindig megnézhetem, ha lemaradok róla.” (36: Izeli Ferenc. Néző. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.) A T-boy autós- és kertmoziba egy-két hónap késéssel érkeznek meg a filmek. Ők a legutolsók, akik megkapják a kópiát. Például csak május végén vetítik a Magyar Vándor vagy az Apám beájulna című produkciót, amit már mindkét tatabányai filmszínház levetített. A májusi programban két magyar film szerepel. Ennek az az oka, hogy a hazai alkotásokra sokkal kevesebb nézőt lehet elcsalni. Az autósmozi azonban így is anyagi gondokkal küszködik, nem engedheti meg magának, hogy csak néhány autó álljon a vászon előtt. Így leginkább a tömegkultúrát képviselő, amerikai produkciókat tűzik műsorukra. De ez nem jelenti azt, hogy nem találkozhatunk igényes alkotásokkal a T-boyban. Itt tehát még kevesebb magyar film jelenik meg, mint a tatabányai filmklubban. Vajon mi a helyzet Tatabánya két, vetítőteremmel rendelkező filmszínházában: a Turul valamint a Bányász moziban?  

 

 

moziban8.jpg

 

 

 

5. 3.  A hazai alkotások megjelenése a Turul és a Bányász moziban

 

A tatabányai Turul moziban, 2003-ban összesen 116 műsorszámot vetítettek le, ezek között mindössze hét magyar film szerepelt. A lehetőségekhez képest minden korosztály igényeit próbálták kielégíteni, hiszen a történelmi filmtől (Bánk bán) az animációs alkotáson át (Ének a csodaszarvasról) a legfiatalabb korosztálynak szóló (Hugó, a víziló) produkció is jelen volt a filmszínházban.  A nézőszám ennek ellenére elenyészőnek mondható, az évi 29 ezer 649 nézőből 2067-en voltak kíváncsiak hazai alkotásra. A legnépszerűbbnek a Katona József drámájából született Bánk bán című film bizonyult 1881 fős közönséggel. Ezt a nézőszámot az iskolai "különelőadásokkal" érte el a mozi. Kedvezménnyel, elsősorban tanítási időben a középiskolás korúak vettek részt a vetítéseken. Köszönhető ez annak, hogy a mozi munkatársai felhívással fordultak a tatabányai iskolákhoz. Ezzel a Turul mozi munkatársai kezdeményezéssel hasonló célt szerettek volna elérni, mint az 1970-es években oly népszerű, hagyományokkal rendelkező „szervezett mozilátogatással” Tatabányán és Komárom megye más településein. Hiszen az egykori Komárom megyei Moziüzemi Vállalat volt az első a megyék között, amely részletes filmjegyzéket állított össze az alsó-és középfokú iskolák számára. Igaz, ez nem járt sikerrel, de a vállalat újabb próbálkozásba kezdett. Irodalmi, természetrajzi és mesefilm sorozatot állított össze kisfilmekből általános iskolások részére. Az iskolák igazgatói, nevelői örömmel fogadták a kezdeményezést, a tanulók pedig szinte teljes létszámmal jelentkeztek a "különelőadások" megtekintésére.

 

A legfőbb cél akkor és most is: a filmhez értő közönség nevelése. Azért Káel Csaba, első filmes rendező Bánk bánjára esett a választás a Turul mozi részéről, mert az alkotás, (amellett, hogy a dráma a középiskolásoknak kötelező olvasmány) nézhető film. Két órás időtartama ellenére is képes fenntartani a figyelmet, és még a történetet sem ismeretlen. Köszönhető ez a változatos színhelyeknek, a szép jelmezeknek, a dramaturgiának, Zsigmond Vilmos operatőr látványos munkájának és az énekesszínészeknek. Mindent tartalmaz, amit egy jó közönségfilmnek tartalmaznia kell. Egy olyan film került ezzel a filmtörténetbe, amely izgalmas, igényes, lélektanilag is rendre felépített, komoly ”nézői” film. A Bánk bán című filmet Tatabányán, csupán a Turul mozi tűzte műsorára, 2003-ban. A kertvárosi Bányász moziban ezt a filmet nem vetítették le a közönség előtt. Így aki kíváncsi volt erre az alkotásra az Tatabányán egyedül Turul moziban válthatott jegyet rá. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly ez volt a legnépszerűbb film a városi filmszínházban. Azonban az Ének a csodaszarvasról című animációs filmre mindössze heten váltottak jegyet a tatabányai Turul moziban, 2003-ban.

 

…táblázat 3

Magyar filmek megjelenése a tatabányai Turul moziban, 2003-ban

                     

                                        Előadások száma                    Nézőszám            

Ének a csodaszarvasról               1                                  7 fő                     

A hetedik testvér                         1                                23 fő           

Hugó, a víziló                                1                                31 fő           

Sobri                                              3                                30 fő           

Hukkle                                          3                                66 fő           

Bánk bán                                     11                           1881 fő            

Libiomfi                                        3                               29  fő

 

 7 műsorszám                  23 előadás                     2067 néző           

                                                                                      

 Összes:

 116 műsorszám             70 előadás                    29649 néző            

Forrás: NKÖM, Informatikai Főosztály statisztikai adatai

 

 

Az Ének a csodaszarvasról című animációs filmet egy évvel korábban, 2002-ben vetítették le a kevésbé népszerű kertvárosi Bányász moziban, ahol meglepő módon a második helyen áll a látogatottsági lista alapján. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Informatikai Osztálya számára benyújtott statisztikai jelentés szerint a Bányász moziban, abban az évben, azaz 2002-ben összesen 67 műsorszám került bemutatásra. Ezek között csupán hat magyar film szerepelt. (Ebből is látszik, hogy a magyar filmek megjelenése hasonló arányt mutat, mint a másik vetítőteremmel rendelkező Turul mozi.) Legnépszerűbb a Valami Amerika volt, a filmet 150-en tekintették meg. Az Ének a csodaszarvasról című alkotásra 30 fővel kevesebben, 120-an váltottak jegyet, pedig hasonlóan, mint a Turul moziban, Kertvárosban is csak egy alkalommal tűzték műsorra. A magas nézői számot ingyenes vetítéssel érte el az intézmény. A Magyar Népművészet hete elnevezésű rendezvénysorozat keretében ezt a filmet találták a legvonzóbbnak, stílszerűnek. A gond csak az volt, hogy általános iskolásokat invitáltak a moziba. Jankovics Marcell animációs filmje pedig nem igazán a gyerekeknek szól, így nem csoda, hogy több osztály is elhagyta a vetítőtermet. Ugyanezzel a problémával találkoztam az oroszlányi moziban is, ahol csupán tíz percet tudtak végigülni a 8 -12 éves nebulók.

 

 

moziban7.jpg

 

 

Művelődésszervezőként fontosnak tartom, hogy tájékozott legyek a filmek kapcsán. A legjobb, legkézenfekvőbb módszer az lenne, ha a vetítés előtt, a szervezők megtekintenék a választott alkotást, s csak azután ajánlanák a fiataloknak - korosztályonként megfelelően. Felelősséggel tartozunk a gyermekekért. Ahogyan azt is megnézzük, milyen ételt teszünk eléjük az asztalra, úgy arra is vigyázni, figyelni kell(ene), milyen film elé ültetjük le őket.

 

Érdekes, hogy egy az apróbb nemzedéknek szóló, 2003-ban megjelent produkció a Na végre, itt a nyár! című film hozta a legkevesebb látogatót a kertvárosi Bányász moziban. Talán, az Ének a csodaszarvasról című animációs film helyett, erre a produkcióra kellett volna iskolás bérleteket kiosztani a gyerekek körében. Tény, hogy ezt az alkotást mindössze kilencen nézték meg Kertvárosban. Ez azzal is magyarázható, hogy a vetítéssel szinte egyidőben egy-egy televíziós csatorna is műsorra tűzte a produkciót. Itt szeretném megemlítene, hogy a kertvárosi Bányász moziba – az országos bemutatók után- körülbelül egy-két hónappal később érkeznek meg a kópiák, azaz mielőtt műsoros kazettán vagy DVD – lemezen megjelennének a piacon, az érdeklődők itt utoljára még megnézhetik az alkotásokat. Kétségtelen tény, hogy a televízió a legnagyobb „ellenfele” a mozinak. 

Televíziós készülék ma már szinte minden háztartásban megtalálható. Központi szerepet kap az életünkben (az enyémben nem). A televízió hatékonyan tölti be az összes tömegkommunikációs funkciót, azonban a szórakoztató funkció egyre uralkodóbb pozícióra tesz szert. Ezzel igen nagy konkurenciát jelent a mozik számára, és magyarázza azt is, hogy az emberek szabadidő-felhasználásában miért lett listavezető a tévénézés. „ A filmnek rövid háromnegyedes pályafutása során most másodszor akadt veszélyes vetélytársa. Először a rádió fenyegette, de a rádió hatását sikerült a hangosfilm feltalálásával közömbösítenie. Most a televízió sokkal veszélyesebb vetélytársnak bizonyult. Az már bizonyos, hogy a film mint tömegkommunikációs eszköz elvesztette a csatát. A filmhíradók, amelyek valamikor olyan érdekesek voltak, hogy sokszor csak azért mentünk moziba, hogy a legújabb híradót lássuk, ma már szinte senkit sem érdekelnek. A filmnek egyetlen esélye van a megmaradásra: ha valóban a művészet rangjára emelkedik.” (37 Vermesné Pernesz Marianna: Kulturális kommunikáció (Szöveggyűjtemény a művelődésszervező szakos hallgatók számára) Győr, 1999. p.p.100.old. ) 

 

A mozizás és ezzel együtt a filmipar is jelentősen háttérbe szorult a televíziózás mellett, de azt is meg kell jegyeznem, hogy most már a mozi és a televízió szinte „szimbiózisban” él egymás mellett. Filmek nélkül ma már aligha képzelhető el TV-műsor. Akkor is, ha egy, a moziban már rég bemutatott filmet játszanak valamelyik csatornán, mégis az vonzza az embereket a TV elé. Mozifilmeket pedig nem készítenének, ha nem lennének filmszínházak, amelyek ezeket bemutatják. Viszont moziba járni sem lenne akkora élvezet a televízió megjelenése nélkül, mint most. Ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni, a mozik jelentős technikai újításokat vezettek be, s a filmnyelv is tovább fejlődött, sőt ez a folyamat még most is tart. A filmeket pedig elsősorban azért kell reklámozni, hogy elcsalják a nézőket a televízió elől a mozikba. A televízió „nagy előnye” azaz, hogy az ember akkor és azt néz, amit akar, ebben az esetben hátránnyá válik. Bár azt érezzük, hogy miénk a választás, mégis azt fogjuk nézni, amit mutatnak nekünk. A mozi esetében a szabad választás nem csak látszat. A legtöbb mozibajáró alaposan megfontolja, mit néz meg. Ebben segítik őket az egyre több formában megjelenő szakfolyóiratok, filmkritikák, tévés moziajánlók, a moziműsorban található leírások, s nem utolsó sorban: a barátok és az ismerősök véleménye. Ez egyfajta szabadságot ad az embereknek. A moziban bemutatott filmek abban is különböznek a televízióban bemutatottaktól, hogy nagyobb presztízzsel bírnak. Nincs megszakítás, reklámok tömkelege, az ember akkor és ott, csakis arra az egy történetre koncentrál. Igaz, hogy a moziban az ember nem viselkedhet úgy, ahogyan szeretne, éppen ezért segíti az egyént a társadalmi beilleszkedésben is. Moziba menni és kimozdulni otthonról mégiscsak program. Olyan szabadidős tevékenység ez, amelyet emberek között "végzünk", nem otthon, magányosan.

 

 

jegyek.jpg

 

 

 

A kertvárosi Bányász moziban (a filmes rendezvényeket kivéve) hetente egyszer, vasárnap találkozhatnak egymással és új filmekkel: a nézők. A magyar filmek megjelenési aránya ugyanúgy, mint a Turul moziban itt is alacsony, hiszen évente csupán 8-14 hazai alkotást mutatnak be az intézményben. A 2001-ben megjelent magyar filmek közül hét (Feri az édes élet, I love Budapest, Sacra Corona, Anarchisták, Utolsó vacsora az arabs szürkénél, Vakvagányok, Werkmeister harmónikák) jutott el Kertvárosba. A legnézettebb a Sacra Corona volt, a filmet 260-an látták. A Werkmeister harmóniák végzett az utolsó helyen 10 nézővel. A címeket olvasva láthatjuk, hogy ezek nem a populárisabb, kommerszebb filmek közé tartoznak. Nem is annyira népszerűek, inkább propagáltak. Ma, amikor egy fővárosi, „gazdagabb” filmszínház is csak a sikerfilmek jegybevételeiből tud megélni, a Bányász mozi még nagyobb hátrányban van akkor, amikor olyan (2001-ben megjelenő) közkedvelt filmek, mint például az Üvegtigris, a Pizzás, vagy a Hamvadó cigarettavég című alkotás, csak egy évvel később, 2002-ben jutottak el hozzájuk. Ennek az az oka, hogy az esetek nagy részében nem azokat a kópiákat kapják meg a forgalmazóktól, amelyeket szeretnék. Amit pedig nehezen is, de végül sikerül megszerezni, azt a budapesti bemutatók után egy, két hónappal később juttatják el a vidéki moziknak. 2003-ban: 72 produkció közül csupán tizennégy hazai alkotás várta a Bányász mozi nézőit. A statisztikát csak rontja az a tény, hogy a filmek 50% - nem friss, 2003-ban megjelenő kópia. Ám a Szerelemtől sújtva; a Kelj fel komám, ne aludjál; Rinaldo, Tesó, Telitalálat, Libiomfi és a Szent Lőrinc folyó lazacai voltak azok az alkotások, amelyeket megjelenésük évében, 2003-ban sikerült levetíteni a tatabányai közönségnek. Ezek közül néhányat az intézmény külön rendezvényén, a Magyar Filmhét keretében tűzték műsorra. Az említett magyar filmekre összesen 243-an váltottak mozijegyet. Ha az összes éves forgalmi adatot nézzük, láthatjuk, hogy a 3795 nézőből mindösszesen 583-an voltak kíváncsiak hazai alkotásra.

 

 

…táblázat 4

A Bányász mozi éves forgalmi adatai 2003-ban:

Műsorszám   Előadásszám   Pénztári jegybevétel   Látogató

                                                                                  (bruttó bevétel)

 

Összes éves forgalom:          72                      72            606.550 Ft                 3.795

Összesből: magyar filmek:   14                     14               38.300 Ft                    583

Forrás: NKÖM Statisztika, 2003.

 

 

A Bányász moziban sokkal kevesebben fordultak meg 2003-ban, mint a Turulban, bár a magyar filmek nézettségét tekintve Kertvárosban jobb az arány. Míg a Turulban a 10%-ot sem éri el, a másik moziban ez a szám körülbelül 15%. Ez bizonyára a Magyar Filmhét elnevezésű rendezvénynek köszönhető. A magyar filmek nézettségének aránya mindkét moziban elenyésző. Ám mégis voltak olyan kiemelkedő produkciók (például: Kontroll, Tesó, Boldog születésnapot), amelyek nagyobb nézőszámot prezentáltak. Ezek pedig magyar alkotások, méghozzá a mai rendezőnemzedék filmjei, amelyek egyre népszerűbbek. A fiatalok körében is. 

 

 

 

moziban2.jpg

 

 

 

 

5. 4.  Magyar vándor -  Kontroll - Valami Amerika

 

A Turul moziban, 2002-ben Herendi Gábor első nagyjátékfilmje a Valami Amerika című magyar produkció volt a legsikeresebb alkotás. A tatabányai bemutató során hét előadást tartottak az intézményben, ahol összesen 1260-an váltottak jegyet a filmre. Az ebből származó bevétel 610 ezer forintot jelentett. Másfél hónappal később is olyan nagy volt az érdeklődés a film iránt, hogy ráadásként még négy előadást szerveztek, amelyre 214-en mentek el. Nem volt semmiféle manipuláció, nem szervezett mozilátogatásról van szó. Mindenki önként váltott jegyet a Valami Amerikára. A film ugyan nem kapott díjat a 2002-es filmszemlén, de a közönség nagy része élvezte a reklám-kliprendező vígjátékát az ország minden táján. A film a Bányász moziba is sokkal több látogatót vonzott, mint bármely más hazai alkotás. Míg szervezett előadásban az Ének a csodaszarvasról című animációs filmet 120-an látták, addig a Valami Amerikát (nem szervezett előadás keretében) 150-en. Elsősorban fiatalok vettek részt a vetítésen. Talán ez volt azon alkotások egyike, amely fiatal generációt is leültetett egy magyar film elé. A téma, a szereplők, és még a cím is (Amerika) közrejátszhatott abban, hogy a tízen-, huszonévesek körében is közönségsiker lett a produkció és több mint fél milliós nézőszámot ért el Magyarországon. A Valami Amerika - hasonlóan, mint a legtöbb hazai produkció - szponzorok támogatásával jött létre. Ha nem áll a filmesek mellé a Soproni Ászok, a Pannon GSM, az Ericsson és a többi támogató, a film máig csak vágyálom lenne. Minden idő legdrágább magyar filmje (2003-ig), Széchenyi István életét bemutató történelmi játékfilm a Hídember is több százezer embert ültetett le a mozivászon elé. A Turul moziban tizenkétszer játszották, összesen 2079-en látták a produkciót. Ám ebből 5 szervezett előadás volt, amire 1800, főként középiskolás fiatal érkezett. Így azt mondhatjuk, hogy körülbelül 200 embert érdekelt igazán Bereményi Géza filmrendező alkotása. Januárban nem vetített magyar filmet a Turul mozi, viszont februárban Sass Tamás legújabb vígjátékát az Apám beájulna című filmet tűzték műsorukra. Csütörtöktől vasárnapig főműsor időben négyszer pergett a film a vásznon, amit 335-en láttak. Ez jó eredménynek számít, egy átlagos színvonalú, hírű amerikai film sem produkál ilyen statisztikát. Márciusban ismét aratott egy hazai alkotás, mégpedig Hernádi Gábor 2003-as, 110 perces történelmi road-movie-ja, a Magyar Vándor, amit hétszer vetítettek le, főműsoridőben, premier időszakban. A filmre 1159-en voltak kíváncsiak. Herendi Gábor a Valami Amerika sikere után felbuzdulva készítette el a magyar közönségfilm megváltójaként is ünnepelt történelmi vígjátékát.

 

 

 

feszmero.jpg

 

 

 

A 65. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában négy magyar film is esélyes volt, amelyben végül Antal Nimród Kontroll című elsőfilmjét jelölték. Cannes-ban 1998-ban szerepelt utoljára magyar játékfilm a fesztivál hivatalos programjában. Ez az alkotás a magyar filmkritikusok és a filmszemle számos díja mellett már 2004 februárjában is komoly nemzetközi érdeklődést váltott ki, hiszen a szemlén a külföldi kritikusok elismerését, a Gene Moskovitz díjat is elnyerte. Antal Nimród Konroll című filmje Magyarországon egy hét alatt kisebbfajta forradalmat csinált. A metró világban játszódó mozgalmas földalatti történet igazi siker lett, Tatabányán is. A Bányász mozi Magyar Filmhét elnevezésű programjában a Konroll volt a legnézettebb. 148-an váltottak jegyet a produkcióra. Több éve nem voltak ennyien egy vetítésen. A Tatabányai Közösségi Televízió Belső Tükör című műsorába interjút készítettem a rendezvényen.

 

A nézők többsége tizenéves fiatalból állt. Tőrös Gábor, 13 éves. Ő ugyan nem ismeri a magyar filmművészet korábbi alkotásait, az újabb magyar filmekről viszont csak pozitívumokat sorolt fel. „Az újabb magyar filmek azért jók, mert érdekesek és izgalmasak. A Kontrollt azért nézem meg, mert a bemutató szerint izgalmas és a mai életet tükrözi.”(38: Tőrös Gábor. Tanuló. Személyes interjú. Tatabánya. 2004. március 23.) Tőrös Gábor akár a generációjának véleményét is képviselhetné, hiszen a gyerekek többsége hasonló okok miatt volt kíváncsi a Kontrollra, melynek világpremierjére a cannes-i Croisetten kerül sor, 2004. május második hetében. Az országos valamint a tatabányai statisztika is azt üzeni nekünk, hogy a mai magyar filmek nagy része sikeres, nézett, és ami nagyon fontos, hogy a fiatalok körében is kedvelt. Ez talán segíthet abban, hogy később az egykori nagy alkotásokhoz is visszanyúljanak, megismerjék azokat. Szép misszió volna. Mindenesetre a kicsit „elamerikanizálódott” Valami Amerika és a nagyon is "hazai témájú" Magyar Vándor (is) jól elfér egymás mellett: a magyar mozikban.  Rápolti Brigitta (MÉDA)

- Részlet -   

 

 

 

 

mozi-fenye.jpg

 

 

 

TELJES TANULMÁNY (mellékletekkel, forrásmegjelöléssel): 

2004 - József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya 

 

HELYISMERETI ÁLLOMÁNY:

 

13.

A magyar filmek megjelenése a tatabányai mozikban napjainkban
/ készítette Rápolti Brigitta. - Szakdolgozat ; Nyugat-Magyarországi
Egyetem. Apáczai Csere János Főiskolai Kar (Győr). - Győr, 2004. - 59 p. :
ill. ; 30 cm
Bibliogr.: p. 57-58.

http://www.jamk.hu/old/helyism04.htm

 

 

Rápolti Brigi (MÉDA) - szerkesztő-riporter, Tatabánya 

 

meda-rb.-fimhet.jpg

 

 

Fotók, riportfilmek operatőre: Bogár Ildikó 

Tatabánya - Bányász Mozi 

ildi.jpg

 

 

8.  Jegyzetek

 

1. Szabó István filmrendező, Marx József: Szabó István (Filmek és sorsok), Vince  Kiadó Kft., Budapest, 2002.

 

2. Szabó István filmrendező, Radnóti Zsuzsa: Beszélgetések Szabó István filmrendezővel, Ferenczy Könyvkiadó, 1995.

 

3.Makk Károly filmrendező, televíziós interjú Budapest, Magyar ATV, 2004. 

 

 

4. Nemeskürty István, Nemeskürty István, Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve, Helikon Kiadó, 1985.

 

5. Szabó István Volt egyszer egy filmgyár IV. A magyar filmgyártás válságos esztendői (1986-2000)

 

6. Mihalicz Csilla: A mozgókép joga, Filmvilág, XLVII. évf., 2. sz.(2004. február) - Budapest, Filmvilág Alapítvány

 

7. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

8. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

9. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

10. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

11. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

12. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

13. Dolgozók lapja, 1957. nov.2. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

14. Dolgozók lapja, 1958. márc. 26. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

15. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

16. Mészáros Antal, Tapolcai Ernőné: Tatabányai kislexikon, Tatabánya Város Tanácsa, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1975. p.p. 304. old.

 

17. Gyertyán Ervin: Mit ér a film, ha magyar? (A magyar filmtörténet kistükre), MTM Kommunikációs Kft., Mobil Kiadó Kft. é.n. p.p.11.old.

 

18. Dolgozók lapja, 1960.aug.26. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

19. Mészáros Antal, Tapolcai Ernőné: Tatabányai kislexikon, Tatabánya Város Tanácsa, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1975. p.p. 304. old.

 

20. Dolgozók lapja 1963. aug.31. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980. p.p.115.old.

 

21. Mészáros Antal, Tapolcai Ernőné: Tatabányai kislexikon, Tatabánya Város Tanácsa, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1975. p.p. 304. old.

 

22. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980. p.p.115. old.

 

23. Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. p.p. 202.old.

 

24. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

25. Farkas István újságíró, Itthon, XV. évf., 11. sz. (2004. március 22.) –Tatabánya, TKTV Kft.

 

26. Farkas István újságíró, Itthon, XV. évf., 11. sz. (2004. március 22.) –Tatabánya, TKTV Kft.

 

27. Pápai Ferenc. Filmklub vezető. Visszaemlékezések. Tatabánya, 2004. március 

 

28. Pápai Ferenc. Filmklub vezető. Visszaemlékezések. Tatabánya, 2004. március

 

29. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

30. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

31. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

32. Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

33. Grunwalsky Ferenc filmrendező, Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet 1964-1994., Osiris-Századvég, Budapest, 1994.

 

34. Szabó István filmrendező, Marx József: Szabó István (Filmek és sorsok), Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002. p.p.202.old.

 

35. Eördögh Szabolcs. Mozi üzemeltető. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.

 

36. Izeli Ferenc. Néző. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.

 

37. Vermesné Pernesz Marianna: Kulturális kommunikáció (Szöveggyűjtemény a művelődésszervező szakos hallgatók számára) Győr, 1999. p.p.100.old.

 

 

Felhasznált irodalom

 

1. Könyv, könyvek részei, tanulmány könyvben:

 

Csala Károly, Fazekas Eszter: A fény festője (Koltai Lajos operatőr) Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

 

Gombkötő Gábor, Dr. Madarász Anna: A Komárom megyei Moziüzeni Vállalat története 1953-1978 (Huszonöt év krónikája), Komárom megyei MV Rotaműhelye, 1980.

 

Gyertyán Ervin: Mit ér a film, ha magyar? (A magyar filmtörténet kistükre), MTM Kommunikációs Kft., Mobil Kiadó Kft. é.n.

 

Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

 

Marx József: Szabó István (Filmek és sorsok), Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002.

 

Mészáros Antal, Tapolcai Ernőné: Tatabányai kislexikon, Tatabánya Város Tanácsa, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1975.

 

Nemes Károly: A magyar film útja, URÁNUSZ Kiadó, Budapest, 2000.

 

Nemeskürty István: Egy élet mozija (Beszélgetések Koltay Gáborral), Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1990.

 

Nemeskürty István, Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve, Helikon Kiadó, 1985.

 

Nowell-Smith, Geoffrey: Oxford Filmenciklopédia ( A világ filmtörténetének kézikönyve), Glória Kiadó, Budapest, 1966. 

 

Radnóti Zsuzsa: Beszélgetések Szabó István filmrendezővel, Ferenczy Könyvkiadó, 1995.

 

Vermesné Pernesz Marianna: Kulturális kommunikáció (Szöveggyűjtemény a művelődésszervező szakos hallgatók számára) Győr, 1999. 

 

Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet 1964-1994., Osiris-Századvég, Budapest, 1994.

 

 

 

2.  Folyóiratok, időszaki kiadványok:

 

Filmvilág, XLII. évf., 3. sz. (1999. március)- Budapest, Filmvilág Alapítvány

Filmvilág, XLII. évf., 12. sz. (1999. december)- Budapest, Filmvilág Alapítvány

Filmvilág, XLVII. évf., 2. sz.(2004. február) - Budapest, Filmvilág Alapítvány

Itthon, XV. évf., 11. sz. (2004. március 22.) –Tatabánya, TKTV Kft.

 

 

 

3. Személyes visszaemlékezések, interjúk:

 

Eördögh Szabolcs. Mozi üzemeltető. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.

 

Izeli Ferenc. Néző. Személyes interjú. Tatabánya, 2002. augusztus 16.

 

Kovács Zsuzsa. Közművelődési szakember. Visszaemlékezés. Tatabánya, 2003.

 

Makk Károly. Filmrendező. Televíziós interjú. Budapest, Magyar ATV, 2004.

április 21. 

 

Pákai Ernő. Közművelődési munkatárs. Visszaemlékezés. Tatabánya. 2004.

 

Pápai Ferenc. Filmklub vezető. Visszaemlékezések. Tatabánya, 2004. március

 

Tőrös Gábor. Tanuló. Személyes interjú. Tatabánya. 2004. március 23.

 

 

4. Fényképek:

 

Bogár Ildikó operatőr felvételei

 

A Tatabányai Múzeum gyűjteményéből

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.